|
Az Osztrák-Magyar Monarchia leghíresebb üdülő-és fürdőhelye, Abbázia, az Isztriai félsziget keleti partján, Rijeka (Fiume) mellett, a Kvarner-öbölben található. Nevét a már a XII. században is itt működő (bencés) apátságról kapta. (Apát-Opat-Abbot) A kitűnő adottságú és klímájú helyet 1844-ben „fedezte fel” Ignio Scarpa, a rijekai patrícius; ő építtette nyári lakául a gyönyörű Villa Angiolina-t, a ma is álló középkori Szt. Jakab apátsági templom tőszomszédságában. A fejlődés különösen az 1867-es kiegyezés után gyorsul fel, amikor megépül az Opatiját Béccsel, Zágrábbal és Budapesttel összekötő vasútvonal. Ezután Opatija kedveltsége üstökös-szerűen emelkedik és XX. század elejére a Monarchia, Németország és általában Európa legfelső tízezerének legfelkapottabb téli-nyári, klímatikus üdülő-, nyaraló-és gyógyhelyévé válik. Opatiját a széltől óvó Ucka hegység Kvarner-öbölbe nyúló lejtőjén egyre-másra épülnek a neo-klasszicista villák és paloták. 1889-ben - miután felfedezik a város gyógyító klímáját és kialakul a helyi, mindmáig alkalmazott tengervíz-alapú gyógymód, a thalasszoterápia - Opatiját klimatikus gyógyhellyé is nyilvánítják. Rendszeresen Opatijában tölti nyarát (vagy a telet) sok koronás fő (Ferenc József osztrák császár és magyar király, Károly román király, II. Vilmos német császár, Ferdinánd bolgár cár, György görög király, hogy csak néhányat említsünk; rossz nyelvek szerint Erzsébet királyné és Andrássy gróf románca is Opátijához, itteni villájukhoz kötődik. Gyakori vendég Opatijában Csehov, Isadora Duncan, Puccini és Mascagni; szimfóniái egy részét itt szerzi Gustav Mahler. Szívesen tölti itt idejét Benjamino Gigli, James Joyce, de a mi Lehár Ferencünk vagy Jókai Mór is. Opatija a világi és szellemi arisztokrácia elismert találkozó helye lesz. „Elit dolog” lesz Opatijában nyaralni; és a város adottságai, miliője valóban luxus-üdülést, arisztokratikus és páratlan élvezeteket és hangulatot biztosítanak. Tódulnak a vendégek;1884-ben megnyílik Adria első szállodája, majd több is követi. A mindmáig megőrzött és az adriai partokon páratlanul dús vegetáció igazi mediterrán hangulatot áraszt. A villákat, palotákat kaméliák, magnóliák, pálmafák, bambusz-ligetek veszik körül. Különleges e tekintetben a 3,6 hektáron elterülő Park Angiolina; ezt Scarpa 1845 és 1860 között világhírű botanikus kertté fejlesztette. Ma több, mint 160 növény-különlegességet csodálhatunk itt meg. Opatija mindmáig megőrizte eleganciáját és miliőjét. A korábbi “Osztrák Nizza” 1918-ban olasz kézbe kerül és hangulatát most már a dolce vita is átlengi. Az 1947-es jugoszláv hatalomváltás a város jellegén nem rontott; a kormányok megőrizték, sőt tovább fejlesztették Opatija turisztikai potenciálját. Vonzerejét nemcsak a tenger és a város hangulata adja, de sok a látnivaló is a városban. A környék számos kirándulási célpontot kínál (Rijeka, Lovran, Moscenicka Draga, Veprinac, a szigetek, hogy csak a legközelebbieket említsük). Az Opatijai Riviera a ma már a város részévé vált, hangulatos, hajdanvolt halász-falu Volosko-tól Lovran-ig, mintegy 25 km hosszan húzódik. Opatija eleganciáját a modern vendéglátás és szórakoztatás megannyi szolgáltatásával bővítette. Az opatijai szezon májustól októberig tart, de egész évben pezseg itt az élet. Ugyanakkor az egyébként 15 ezer lakosú kisváros nyáron sem zsúfolt, pedig százezrek keresik fel. Ez is az elegancia része. |